2013. május 29., szerda

A valóság a szavak mögött (felvétel)

Fityisz a kicsiknek, "Fidesz" a nagyoknak.
Szabad a gazda, csak nagy legyen a haszna ...
na, meg a szeme-szája!
forrás: ATV
A fides latin szó néhány jelentése: becsület, becsületszó, bizakodás, bizalom, hit, eljegyzés, hiedelem, jóhiszeműség, hitvallás, hűség, megbízhatóság, ígéret, kötelezettség, szerződés és végül, de nem utolsósorban: ütközet


forrás: TV2

Megfenyegetve, kisemmizve – eladja állatait a bábonymegyeri gazda
forrás: Matkovich Ilona, magyarnarancs.hu

Nincs elég legelője az állatok tartásához a földfoglaló Gál Ferencnek, ezért döntött az eladásuk mellett. A somogyi gazdák nem csak azért csalódottak, mert nem ők nyertek a pályázaton, de zavarja őket, hogy a másnak kiadott föld hónapok óta parlagon hever.
Szarvasmarháinak több mint a felét kényszerül eladni most Gál Ferenc bábonymegyeri gazda, aki a földpályázatban bízva nemrég még jelentősen felfejlesztette az állatállományát – ám mint később kiderült, hiába.

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azoknak a Somogy megyei gazdáknak az esetével, akik a Nemzeti Földalap (NFA) döntése miatti elkeseredésükben március 24-én önkényes földfoglalást hirdettek meg.

Gál Ferenc most is azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, amit akkor: tudta, hogy nagy erőkkel került szembe, amikor egy márciusi éjszaka ismeretlenek a „Ha pofáztok, megdögletek” feliratot festették a vaskapujára. „Ez a figyelmeztetés nekem és a komámnak, Horváth Jánosnak szólt. Mi ketten vállaltuk fel a faluban, hogy szót emelünk az NFA földpályáztatási gyakorlata ellen: amiatt, hogy a földpályázatok nem nyilvánosak, nem derül ki, hogy a helyi gazdákkal szemben miért kap gyakran olyan személy földet, aki nem helyben lakik vagy korábban nem gazdálkodott, vagy nincs meg a megfelelő számú állatállománya, illetve gépparkja.” Horváth János hozzáteszi: Bábonymegyerben januárban egyetlen helybéli nagygazda kapta a meghirdetett földek 90 százalékát, igaz, csak kényszerhasznosításra, mivel az NFA nem hirdetett eredményt a haszonbérleti pályázatokra.

Vajon mit gondolnak? Fotó: MTI
Emiatt Gál és Horváth később földfoglalást szerveztek a falujuk határában. Ezzel akarták felhívni a figyelmet az NFA szerintük önkényes földpályáztatási gyakorlatára. Mindhiába: az április 10-i haszonbérleti pályázat nyertesei között egyikük neve sem szerepelt. A 12 pályázatból Ágh János helyi nagygazda családja nyert kilencet, hármat pedig olyan vállalkozók, akiknek egy kivételével 20 kilométeres távolságnál messzebb van a telephelyük. A pályázat október közepétől érvényes, akkor kötik meg a nyertesekkel a húszéves haszonbérleti szerződést.  

Gál Ferenc most 22 szarvasmarhájából 13-at kényszerült eladni egy seregélyesi gazdának, akinek van legelője. „Végre hoztak volna egy kis hasznot, lehetett volna továbbszaporítani, de én nem tudom hol legeltetni őket. Majd meglátjuk, hogyan tudunk felkészülni a télre, remélem, a kilenc megmaradt szarvasmarhának elég lesz az a házam mögötti másfél hektár, amit 18 éve művelek, és amit szintén el akart tőlem perelni az NFA, sőt másfél millió forint kártérítést is követeltek az elmúlt 18 éves földhasználatért. Schiffer András elvállalta a védelmet, és most ott tartunk, hogy a kártérítési követeléstől visszaléptek.”

A föld nélkül maradt gazdákat még az is dühíti, hogy az NFA által kényszerhasznosításra egyetlen gazdának átadott földek nagy része egész tavasszal parlagon hevert, az útról kevésbé látható, belső területeken pedig most sincs bevetve semmi. Ezzel szemben ők már nem hajthatják rá legelni az állataikat, és nem is művelhetik meg azokat.
magyarnarancs.hu

Földet nem nyert, eladta és elsiratta teheneit a bábonyi gazda
forrás: sonline.hu; Fónai Imre

Bábonymegyer | Férfikönnyek: tizenhárom szarvasmarháját siratta szerdán Bábonymegyeren Gál Ferenc. Kamionra terelték az állatokat, huszonkettőből így kilenc maradt neki, a többit kénytelen volt eladni, mert – ahogyan korábban megírtuk – nemcsak hogy földterületet nem nyert a haszonbérleti pályázaton, eddigi legelőit sem használhatja már.

– Szomorú, de nem váratlan – kommentálta a történteket Bor Ferenc*, a Gazdatanácsok Szövetségének titkára** Gálék udvarában. – A túlélést biztosította magának most a gazda úgy, hogy tizenhárom marha eladására kényszerült.
(*,**: helyesebben Boór Ferenc titkár; főtitkára másnak volt, nem a Gazdatanácsok Szövetségének!)
– A nyomott árakhoz képest, meg ahhoz, hogy senki sem akar tehenet venni, nem panaszkodhatok arra, amennyit kaptam értük – mondta Gál gazda, amikor valamennyire sikerült összeszednie magát. – Sok földpályázat-nyertesnek nincsenek állatai, érdekes, még sincs különösebb érdeklődés a tehenek iránt.
– Íme, a kormány vidékstratégiai programjának eredménye: a helyi, fiatal, családi gazdálkodók elveszítették eddig művelt területeiket – vette vissza a szót Bor Ferenc.

Gál Ferenc és Horváth János, a két, korábban földet is foglaló és rá akasztófákat is állító bábonyi gazdálkodó körül zajlik az élet: elkezdődött az a bírósági per, amelyet s Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) indított ellenük, a földfoglalás ügyében pedig a tabi jegyzőnél kellett megjelenniük a napokban az érintett területet előbb kényszerhasználatba, majd húsz éves haszonbérletbe kapó helyi nagybirtokos, Ágh János és fia társaságában. Az NFA a Gálék háza mögötti 1,5 hektáros kaszáló elkerítése és jogtalan használata miatt jelentette föl a gazdákat, eredetileg 1,6 millió forintos kártérítést is követelt tőlük, amit azonban az első tárgyaláson visszavont. Gálék jogi képviseletét egyébként Schiffer András LMP-elnök vállalta.

Bor Ferenc gazdatanács-főtitkár** arra hívta fel a figyelmet: azok a földek, melyeket az Ágh-család kapott meg, zömmel most is parlagon, megműveletlenül hevernek, miközben a helyi állattartó kénytelen eladni a jószágait. – Elég már abból, hogy a helyi oligarchák diktálnak! – így Bor. – Nem igaz, hogy nincs más út, mint megalkudni velük! Ha néhányan föl is adják, egyesek azért majd túlélik? Nem lehet erre spekulálni, mert nem így lesz, a gazdák csak összefogva érhetnek el eredményt. Meg kell végre szerveződjenek, mert különben a földtörvény elfogadása után a helyi földbizottságokba is nyakkendős urak kerülnek, a helyi kisgazdáknak pedig beleszólása se lesz abba, hogy ki juthat földhöz. Ha a kisgazdák csendben maradnak, ugyanúgy lesz, mint az agrárkamarában, ahová beültek a Magosz emberei. Gazdák, figyelem, ez az utolsó pillanat, hogy összefogjatok!

Ladányi Attila, az LMP vidékfejlesztési szakszóvivője szerint nem lehet beletörődni abba, hogy néhány hektárnyi föld se jusson a helyi kicsiknek. – Mikor keresztelik át Ághfalvára Bábonymegyert? – tette fel a kérdést Tamási Béláné, a gazdatanácsok jogi képviselője. – A helyi polgármesternek is fel fogjuk tenni ezt a kérdést. A környékbeli földekből nemcsak a helyben élő és gazdálkodó Ágh János és fia részesült, hanem felesége és lánya is, akik siófokiak és vendéglátással foglalkoznak, ők vajon milyen alapon? 

– Olyan alapon, hogy a feleségem családi gazdálkodó, a lányom kisegítő, a feleségemnek kecskéi vannak, a lányomnak birkái – mondta lapunknak Ágh János, amikor arra kértük, reagáljon a Gál-tanyán elhangzottakra. – Körülbelül hatszáz hektárt pályáztattak most Bábonymegyeren, ebből én 90 hektárt nyertem, az asszony is ennyit, a fiam kétszázat. Sok ez? Nem sok, a több ezer állathoz képest, márpedig ha valami, ez számít az elbírálásnál. Az összes bérelt földet műveljük, azt a 80 hektáros területet, amit Horváthék mutogatnak, hogy parlagon hever az út mentén, ugaroltatjuk és trágyát hordunk rá, mert legelőnek szánjuk. Nagyon sok takarmány kell a rengeteg állatnak, annyira sok, hogy arra a 400 hektárra is pályázni fogok, amit még nem hirdettek meg haszonbérletbe. Eddig mindig azt mondtam, hogy mindenkinek kell egy falat kenyér. De már kezdem elveszíteni a türelmem. Bármilyen érdekes, sajnálom Gálékat, a jószágokat még jobban. Én még arra is hajlandó lettem volna, hogy ha kérik, akár még állatokat is adtam volna  nekik, vagy megengedtem volna, hogy a földemre hajtsák a jószágaikat. De ehhez ezt a pályázatosdit nem így kellett volna intézni. Előtte nem kerestek meg, nem akartak velem szóba állni, e helyett feljelentgetnek, akasztófáznak, lejáratnak a médiában. Így pedig nem megy. Nem foglalkozom velük, akad nekünk dolgunk elég, ezerötszáz birka ellik, műveljük a földeket...

sonline.hu

Megjegyzésünk: Miről beszél ez az Ághról szakadt ember? Ugaroltatni? 90ha?! Alig láttunk megművelve valamit! Könyörögtetni? Önkormányzati képviselőként a helyi gazdáknak könyöradományt kínálni? Hazudni, hogy nem keresték meg, miközben a pályáztatás előtt a megkeresésre azt válaszolta (nagyképűen), hogy ő egy hektárra sem utazik, nem fog pályázni? Aztán most ezer jószágra hivatkozva lenyúlni, ami a csövön kifér? Egy, meg aztán még húsz évre? Ki jelentgette fel? Miről beszél? Ebből hamarosan baj lesz! Hazudozni hatalom nélkül? Nagyon nagy baj van itt máris! Ágh már rég nem a falut képviseli, hanem a faluban képvisel valamit, amit nem akar észrevenni. Pedig ezt már a "marhák" is észreveszik.

Gazdatanácsok Szövetsége Sajtószolgálat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése