- Mert nincs a gazdáknak, a vidéknek valódi érdekképviselete, sőt, gyakorlatilag semmilyen befolyása nincs a társadalomnak (legyen vidéki, avagy városi) sem a helyi, sem pedig az országos birtokpolitikai kérdésekre (földügyi, mezőgazdasági, élelmezési, ... kérdések, törvények)
- Mert nincs a városoknak vidéke ("háttérországa"), avagy a vidékkel már egyre kevésbé van kapcsolatuk, s ez súlyos, máris életbevágó következményekkel jár a legfontosabb nemzetstratégiai (sőt, nemzetbiztonsági) kérdésekben, az önellátás, élelmiszerellátás, föld- és vízszabályozás területeken.
- Mert nincs már párpolitika mentes közélet, s ez a föld ügyében már életveszélyes, hiszen a párttagok száma már elenyésző az összlakossághoz képest (1947-ben 2.7 millió párttag volt, míg 2012-ben kevesebb, mint 100.000 párttagot tudnak igazolni a pártként bejegyzett szervezetek - kit képviselnek?), s egyébként is, a társadalmi ellenőrzésnek, törvényességi felügyeletnek semmiképpen sem szabadna faji, nemi, felekezeti vagy párt alapon szerveződnie,működnie
- Mert semmi, de semmi nem biztosítja, tartja biztosabban magyar kézben és jobb (jó) helyen a földeket és vizeket, az élelmezés ellátás alapjait, mintha a valóban helybéliek művelik a helyi földeket és döntenek a helyi birtokpolitikai kérdésekben.
- Mert így védi meg földterületeit a külföldi felvásárlástól az európai országok többsége, hiszen minden európai és hazai alapjog tartalmazza azt az elvet (szubszidiaritás - magyarul székiség, ügy- és hely-közeli döntések elvét), amelyre hivatkozik mind Magyarország Alaptörvénye, mind a hatályos és tervezett földtörvény, mind pedig a kormány programja és összes nyilatkozata, azaz az ajtó nyitva áll, de ha nem élnek a gazdák ezzel a lehetőséggel, akkor megalakítják a földbizottságokat helyettük, nélkülük a bennfentesek.
- Mert tavasszal az országgyűlés elfogadja a földforgalmi törvényt, ha vannak helyi gazdatanácsok, ha nincsenek, s a helyi gazdákat mellőzték mind az NFA pályázati rendszer, mint pedig a földtörvény vkialakítása kérdésében, tehát az utolsó pillanat, hogy a helyiek bele tudjanak szólni a magyar föld sorsdöntő ügyének végső alakításába, mielőtt lejár (2014-ben) a földmoratórium.
- Mert február 1.-től elkezdődnek az agrárkamarai választások, amelynek sem a jelölési, sem a választási rendszeréről nem tudnak a helyi gazdák és földművesek semmit sem, azonban ha megalakítják a Gazdatanácsokat, követelhetik, hogy jelöltet állítsanak a helyi és térségi testületek személyeire
- Mert a helyi Gazdatanácsok megalakításának természetéből fakadóan legfőbb célja a helyi, települési földművelés támogatása, helyi gazdálkodók érdekvédelme, s az jó az önkormányzatnak (települési gazdálkodókkal az iparűzési adó helyben tartásával), jó a helyi, családi gazdálkodóknak (megélhetés biztosításával), jó a falunak, a vidéknek (a helyi piacok, önellátás megszervezésével, a közbirtokosság intézményi feltételeinek megteremtésével).
- Mert, ha nincs helyi érdekérvényesítés, akkor kiszorulnak a helyi gazdák a helyi földterületekről, s ha nem lesz helyi földműves, akkor kihalnak a magyar falvak, községek, tehát magyar vidék sem lesz, idegen "birtokosoknak" kiszolgáltatottá válnak a városok (a városok élelmezése), gyökértelenné, földönfutóvá válik a magyar nemzet, azaz kiszolgáltatottá, gyarmattá válik az ország, függetlenül attól, hogy Magyarország a neve, vagy sem.
- Mert a föld a nemzeti vagyon egynegyede, s gyakorlatilag a még el nem adott, el nem kótyavetyélt vagyon maradéka, s ha ebbe sem tudnak, akarnak beleszólni a helyiek, akkor mit remélhetnek, ki védi meg az érdekeiket, főként, ha már földnélküliek is lesznek?
És még sorolhatnánk - persze - a súlyosabbnál súlyosabb érveket, akkor is igaz marad, hogy
száz szónak - de a fenti 10 pontnak - is csupán egy a vége:
SEGÍTS MAGADON ÉS AZ ISTEN IS MEGSEGÍT!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése