Gazdatanácsok tagsága

A Gazdatanács rendes és egyéb tagságáról
(az országos értekezletig csupán javaslat)

Alapvetés: semmilyen tagsági viszony sem fogalmazható meg faji, felekezeti, nemi és párt alapon, azonban a magyar állampolgárság szándékaink szerint elvárandó.

Rendes tagok: 

A Gazdatanács rendes (egyenrangú, azaz azonos szavazati jogú) tagjai

1. az alapító tagok (nem kizárólagosan és előjogok nélkül), kiknek legalább kétharmada (pl. 3-ból 2 fő, 7-ből 5 fő, ...) több mint 5 éve helyben, a település közigazgatási határain belül (avagy kezelésébe tartozó területen) élnek és gazdálkodnak, mint természetes személyek és

2. tagjai lesznek avagy lehetnek (magától értetődően, szavazás nélkül) az adott település/kistérség/térség közigazgatási határain belül több mint 5 éve élő és gazdálkodó természetes személyek, gazdálkodó magánszemélyek, társaságok képviselői, amennyiben igénylik, s azt írásban (elérhetőségi adataikkal együtt) jelzik a Gazdatanácsnak,

3. továbbá a Gazdatanács rendes tagjai lehetnek a Gazdatanács (többségi) döntése alapján, de legfeljebb összesen 1/3 arányban olyan természetes személyek, akik 

    - vagy a település közigazgatási határain belül élnek, 

    - vagy a Gazdatanács által meghatározott (szűkebb) környezetében élve – bérleti, vagy tulajdonjoguk alapján – művelnek valamely a település közigazgatási határain belüli (a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó) földterületet több mint 5 éve, 

   - avagy más, a Gazdatanács számára elfogadott szakemberek.

Meghívott, tanácsadó tagok: 

A Gazdatanács meghívott, tanácsadó (szavazati jog nélküli, de minden döntésben véleményező jogú) tagjai legyenek

1. a falugazda hálózat települési képviselője

2. az önkormányzat küldötte, szakértője

3. az Agrárkamara helyi képviselője

4. a Járási Hivatal megnevezett képviselője (amennyiben van ilyen)

5. és a Gazdatanács döntése alapján minden helyi mezőgazdasági közösség képviselője (pl. szakiskolák, mezőgazdasági tevékenységre alakult egyesületek, ... képviselői

Pártoló tagok: 

A Gazdatanács pártoló (szavazati jog nélküli, de minden döntésről értesítendő) tagja legyen a Gazdatanácshoz bejelentkezett minden településen élő magánszemély, avagy közösségi képviselő, aki rendszeres tájékoztatást kér a Gazdatanács döntéseiről, s cselekvően részt kíván venni (s részt is vállal) a döntések érvényesítésében. 

Kérdések és Válaszok:

Kérdés: Nem "antidemokratikus-e, ha pl. 3 helyi lakos (pl. 2 helyben lakó és gazdálkodó és egy meghívott magánszemély) megalakítja a Gazdatanácsot, amiről sokan még nem is értesültek a településen? 

Válasz: Nem! Először is, a Gazdatanács nem zártkörű társaság, azaz alapító és/vagy pillanatnyi rendes tagjai semmilyen előjogokkal nem rendelkeznek azokhoz képest, akik később csatlakoznak alanyi jogukkal élve, avagy jelentkeznek tagsági igénnyel és felvételt nyernek a rendes tagok közé. Másodszor is, az idő sürget, nincs ok a "totojázásra", fogadjuk el, hogy vannak, akikhez később jut el a hír, s az okok keresésére, elemzésére nincs szükség az előbbiek miatt. 

Kérdés:  Miért nem lehet rendes tag a helyi önkormányzat, az agrárkamara, a falugazda hálózat képviselője, vagy bárki, beosztásától függetlenül?

Válasz:  A Gazdatanács nem közigazgatási, hanem érdekvédelmi, társadalmi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti (mondhatni egyfajta felsőházi) szerepre alakul, éppen ezért kizárt minden olyan testület, közösség képviselőjének, avagy magánszemélynek rendes (szavazati jogú) tagsága, akik közvetlenül részt vesznek vonatkozó államigazgatási feladatok végrehajtásában, vagy döntésekben (beosztásuk, vagy más testületi tagságuk, jogosultságuk okán), azonban véleményükre a leghatározottabban szükség van a Gazdatanács érdemleges döntéseinek kialakításához. 

Kérdés: Miért érdemes egyáltalán meghívott tagnak lenni, meghívott tagokkal a tanácsot bővíteni?

Válasz: Sokszor azok véleménye, akiknek semmilyen hatáskörük sincs a döntéshozatalban, elfogulatlanabb, mint azoké, akik korábbi szavazataik, döntéseik, helyi érdekeltségük miatt képtelenek azon szempontokat is felidézni, amelyek a döntéseik következtében minden települési lakost érinthetnek.

Kérdés: Mi a teendő, ha időközben a természetes módon fennálló tagság és a szavazással behívott tagság (legalább kétharmados, legfeljebb egyharmados) aránya felborul?

Válasz: Ez esetben az első adandó alkalommal, mikor a Gazdatanács összeül, újraválasztást kell tartani a behívott tagság köréről, hogy ki marad szavazati jogú tag és ki pedig meghívott, tanácsadó csupán. Természetesen önkéntes lemondás is lehetséges, azonban minden esetben kötelező a tagságról együttesen dönteni, azaz a még érvényes rendes tagok az aránytól függetlenül közösen állítják helyre az arányt oly mértékben, amilyen mértékben a szavazáskor jónak találják. 

Kérdés: Hogyan alakuljanak helyi, települési Gazdatanácsok akkor, ha már nincs a településen 5 éve mezőgazdasággal foglalkozó személy, azonban (természetesen) léteznek helyi földterületek, amelyekre vonatkozóan birtokpolitikai döntések is születhetnek?
Válasz: Ez esetben még sürgetőbb a Gazdatanácsok létrehozása, azonban nem helyi szinten, hanem több (egymással határos települést felölelő területi szinten kell azt megalakítani (pl, 3 falu/község összefogásával, kistérségi, járási, vagy más földterülethez, közigazgatási területhez kötődő szempont szerint), amely szinten már biztosítható a helyi gazdálkodók és meghívott rendes tagok arányára vonatkozó kétharmad-egyharmad igény és a Gazdatanács rendes tagsága is elérheti vagy akár meg is haladhatja a 3 főt. Eközben, vagy később természetesen egyenként, külön-külön is megalakulhatnak a helyi, települési (alacsonyabb szintű) Gazdatanácsok, akik önállóan gyakorolhatják egyetértési jogaikat a helyi szintű birtokpolitikai kérdésekben, azonban ahol nincs ilyen Gazdatanács, ott a legközelebbi szintű Gazdatanács gyakorolja a bejelentése alapján (Bejelentő irat) a jogokat szándékaink szerint.  

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha egy felsőbb szintű (pl. kistérségi) Gazdatanács nem ért egyet egy alacsonyabb szintű (pl. települési) Gazdatanács véleményével, határozatával?
Válasz: Természetesen ezt kifejtheti, azonban ebben ki is merült a lehetősége, ha a birtokpolitikai ügy, kérdés alacsonyabb szintű (azaz alacsonyabb szintű helyhatósági hatáskörbe esik). A "szubszidiaritás" - avagy eredeti, szélesebb értelmében: a székiség - elve alapján minden "helyhatósági" ügyben a helyhez legközelebbi (legalacsonyabb) szintű Gazdatanács illetékes (ügyközeli és helyi hatásköri elv). Azaz semmilyen felsőbb szintű Gazdatanács nem írhatja felül a helyi véleményt egy helyi hatáskörű kérdésben, legyen az véleményalkotás, avagy határozat, azaz még véletlenül sem érvényes a "demokratikus centralizmus" bolsevista, kommunista, inter- és/vagy multinacionalista, globalista ostobasága. Egyszerűbben fogalmazva: a többség (felsőbb szint) nem szavazhatja le a kisebbséget (alacsonyabb szint), ha az ügy a kisebbségi (alacsonyabb szintű) hatáskörbe esik.

Kérdés: Mi lehet a Gazdatanácsok országos szövetségének jövője, a tagsági viszony változása?
Válasz: Ez még nem időszerű kérdés, azonban a lehetőségek az országos értekezlet döntéseitől, a kormányzati együttműködési szándéktól, a törvényi keretek alakulásától függően a következők lehetnek:

- érdekvédelmi szervezetté (szakszervezetté) alakul
- társadalmi szervezetté, egyesületté vagy egyesületek szövetségévé alakul
- helyi szintű, az (értsd: alsóházi szerepkörű) önkormányzatok mellett működő társadalmi ellenőrzést gyakorló (értsd: felsőházi szerepkörű) intézménnyé alakul (törvényben rögzített jogosítványokkal)
- (ne adja a Jóisten) feloszlik
- ??? 

 
folytatjuk...

Ami biztosan tudható:

Tétlen kezeknek az ördög ad munkát! 

Nem létező társadalmi erőnek pedig az ostoba (vagy sátáni?) szándék nyújt jogosítványokat!

ÓRIÁSI A TÉT!