Válaszra a kérdés ismétlése a válasz az alapvető jogok biztosának

Alapvető Jogok Biztosa                                                         Székesfehérvár, 2014. április 15.

az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézménye

Ügyszám: AJB-152/2014

Tisztelt Biztos Úr!

Megkaptuk és tudomásul vettük a Nemzeti Agrárkamarára vonatkozó „válaszát” az Önhöz március 30.-i keltezéssel küldött levelünkre, hogy az agrárkamarát, annak megalakulását nemcsak a Legfelsőbb Ügyészség, de Ön sem vizsgálhatja. Tekintsünk hát el ettől!

Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az alapkérdést nem válaszolta meg: a földbizottságok összetétele, jogállása, tevékenysége kérdéskörre vonatkozó, azonban a moratórium lejárta miatt már nem csupán fontos, de a sürgősnél is sürgetőbb kérdésünket.

Az eredeti levelet azért mellékelem újra, mivel abban a földbizottságok helyzete, jogállása volt a hangsúlyos kérdés, amelynek kapcsán kellett azon köztestületeket megemlítenünk, amelyekkel – rendeleti vagy jogszabályi úton – mégis szükségteleníteni, „kiváltani” tervezik a földforgalmi törvényben egyetlen helyi testületként illetékeseket.

Alapvető – európai – jog a „szubszidiaritás”, amelynek értelmében és az összes vonatkozó hazai és európai ajánlás és törvény szellemében, csak a helyben élő és ott mezőgazdasággal foglalkozó természetes személyek által választott testületek egyetértésével dönthetnek csupán a helyi, a települések földjeinek sorsáról. Azaz sem központosított állami (hatalmi) szervek, sem valamely regionális (a településtől elvonatkoztatott területi), sem bármilyen más módon – egyéb köztestületi vagy mezőgazdaságtól független – alapon szerveződő alakulatok nem helyettesíthetik, nem sérthetik a helyben, a településen élő és annak közigazgatási területén belül több éve életvitel szerűen mezőgazdasági munkát végző természetes személyek érdekeit, véleményezési és egyetértési jogát.

Csak az egyértelműség miatt, azon testületeket, bizottságokat, amelyekre vonatkozó eddigi leveleinket azzal válaszolta meg, hogy legközelebb velük nem kíván foglalkozni, szóval azon bizottságokat nem a településeken élő gazdálkodók hozták létre, azaz sem tagjainak összehívása, sem összetétele nem felel meg a földbizottságok és a földbizottságok választására és működésének felügyeletére létrehozandó testületekkel szembeni követelményeknek. Más „regionális” szervek pedig még annyira sem illetékesek a döntések meghozatalában.

Ezért kérjük az egyértelmű választ és segítségét – amennyiben ez nem haladja meg Ön és hivatalának hatáskörét – abban, hogy a helyi földbizottságok ezen alapvető európai alapelv, a „szubszidiaritás” elveinek megfelelően jöjjenek létre (pl. mint a Gazdatanácsok).

            Tisztelettel várva e kérdésre a válaszát:

                                                                                          Tamási Béláné

                                                Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület képviseletében