Ágról szakadt Bábonymegyer már tudja: eddig járt az ÁGH a kútra!

Állami földek: terjeszkedik a pályázat nélküli agrárbirodalom

2013. október 17. 18:50 Fónai Imre, Vas Andrásforrás: http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/allami-foldek-terjeszkedik-a-palyazat-nelkuli-agrarbirodalom-521111

* A bábonyi Tomi gazda

Megvan az vagy ötszáz hektár is – mondták a környékbeli gazdák, amikor az Ágh-család használatába adott somi-bábonymegyeri állami földek nagyságáról kérdeztük őket. A pályáztatás nélkül használatba adott összes somogyi föld közel negyedrészét „birtokolja” a bábonymegyeri Ágh János, Ágh Jánosné, Ágh Tamás és Ágh Regina, valamint az a somi Csincsi József, aki Ághné testvére, tehát az állami földhaszonbérlet-pályázaton hoppon maradt helyi gazdák által az utóbbi időben sűrűn leoligarcházott Ágh János sógora.

A Blikk peres úton kapta meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) a megbízási szerződéssel használt földek és azok használóinak listáját; több mint 24 ezer földrészletről és valamivel több mint harmincezer hektárról van szó. Nemrég írtuk meg, hogy Balatonszabadi határában tizennégy földdarab a Simicska-érdekeltségű Mezort Zrt. által tulajdonolt cégekhez került – a kedvező aranykorona-értékű földeket helyi fiatal gazdálkodók is szerették volna bérbe venni, de hiába.

* Sokan kérdik: töpreng-e DöbrÁGhi?

Somogyban összesen 834 területet osztottak ki, ennek nagyjából negyedét Bábonymegyer és Som környékén: Csincsi József 72 birtoknak örülhetett, Ágh János 56-nak, Ágh Jánosné 29-nek, Ágh Tamás 24-nek, s Ágh Regina 11-nek. Húsznál több földterületet nyolcan kaptak, ötvenkettő jutott Vízváron, Bélaváron, Heresznyén és Bolhón a BHV Mezőgazdasági Zrt.-nek, 41 a Határőr Mezőgazdasági Zrt.-nek Babócsán, Somogyaracson, Bolhón és Rinyaújnépen, 28 a babócsai Biofarm Kft.-nek Babócsán, Rinyaújnépen és Somogyaracson, 24-24 a Nágocsi Mezőgazdasági Zrt.-nek – Kárában, Miklósiban, Zicsen és Nágocson –, valamint a Csurgói Zrínyi Mg. Zrt.-nek – Csurgón és Csurgónagymartonban –, míg a Lajoskomáromi Tejtermelő 23 területtel gyarapodott Somban és Bábonymegyeren.

A helyiek saját jövőjüket így jósolták áprilisban

– Az elmúlt években nagyon sokszor kértük, hogy kapjuk meg használatba az amúgy zömmel műveletlen földeket a környéken, de mindig azt a választ kaptuk: nem lehet, mert Ágh-Csincsi-bérlemény – állította lapunknak a bábonymegyeri Horváth János. – Som, Daránypuszta, vagy Iregszemcse felé nézünk, mindegy; minden az övék. Mi meg itt állunk föld nélkül, a pályázaton sem nyertünk, márpedig nekünk nincs húsz évünk arra, hogy tovább várjunk.

Ahogyan az idén áprilisban megírtuk, az állami földhaszonbérleti pályázaton huszonegy földdarabot osztottak ki Somban és Bábonymegyeren, ebből kettőt Csincsi József, tízet Ágh Tamás, Ágh János és Ágh Jánosné nyert el.

Az idén felvett földalapú támogatások listáján egyébként nem csak egy Csincsi szerepel: iregszemcsei földek után Csincsi Józsefné, Csincsi Lajosné és Csincsi Zsolt is részesült ilyenből.

A megye középső részén – feltérképezve a cégek hátterét – azt látni: a Belegen, Nagybajomban és Szabáson összesen nyolc birtokot megkapó Bíbic Agro Bt. tulajdonosa Kissné Bodri Ágnes nagybajomi védőnő, akinek férje, Kiss József a somogyi Magosz egyik oszlopos tagja. Első pillantásra a Böhönyén, Nagyszakácsiban, Szenyéren és Tapsonyban 13 területhez jutó Tanaszek Kft. esete sem kirívó, ám feltűnő, hogy a cég ügyvezetői Maurer György és Barna József, csakúgy, mint a Marcali Mezőgazdasági Zrt.-nek, mely Gadányban és Marcaliban kapott fél tucat területet. Mindkét cégben tulajdonos a volt böhönyei állami gazdaságból alakult Feketesár Zrt., mely Vésén vitt el három földbirtokot, s mely Szukics József érdekeltségébe tartozik. Ahogyan a Kaposvári Agrártermelő Zrt., s a Mezinvest Kft. is, azaz különböző céges összefonódásokon keresztül az agrárkamara egykori alelnöke, Torgyán József volt miniszteri stratégiai tanácsadója meglehetős somogyi területhez jutott.

Szukics József nevét többek között az első Orbán-kormány idejéből ismert Agrárinnovációs Kht. kapcsán hallhattuk. Emlékezetes, a cég az elmaradott térségek felzárkóztatására és uniós csatlakozásuk előkészítésére jött létre. Programja szerint olyan innovatív programokat, beruházásokat valósítottak volna meg, amelyek a kistermelőket, a vidéken élőket nagyobb jövedelemhez juttatja. A pénz azonban nem a gazdákhoz, hanem fantom-állattelepek tulajdonosaihoz vándorolt, templomépítésekre, fogadásokra, tanácsadói szerződésekre ment el...

* A fotókat az fn24 korábbi cikkéből emeltük ki

Gazdatanácsok Szövetsége Sajtószolgálat