Halálraítélt falvak és gazdák

Akasztófa és földfoglalás - halálra ítélt családi gazdaságok

SONLINE, 2013. március 24. 16:04, Legutóbb frissítve: 2013. március 24. 16:14 Fónai Imre

Bábonymegyer | Földet foglaltak a gazdák vasárnap Bábonymegyeren. Akasztófákat is állítottak a földre, helyi gyerekek még színielőadást is rögtönöztek.

„Kihirdetem a bábonymegyeri-somi feles gazdatanács döntését: mivel a Nemzeti Földalap (NFA) nem hirdette ki a környékbeli ezer hektárra kiírt pályázat eredményét, hanem az összes földet a helyi kis, családi gazdálkodók helyett egy nagybirtokosnak és egy lajoskomáromi tejfeldolgozó cégnek adta kényszerhasználatba, ezért a földalapnak ezt a törvényekkel ellentétes döntését elutasítjuk, és a teljes területet közbirtokosságban megművelhetőnek nyilvánítjuk, egyben az állatállomány takarmányhoz jutása érdekében azonnali hatállyal használatba vesszük!” – szólt az állami földbérletpályázaton hoppon maradt helyi gazdák nevében Boór Ferenc, a Gazdatanácsok Szövetségének titkára.

A két érintett, hiába pályázó családi gazdálkodó, Gál Ferenc és Horváth János (őket fenyegették meg valakik néhány hete úgy, hogy egyikük kapujára azt írták: „Ha pofáztok, megdögletek!”) ezek után leverte a földfoglalást jelző karókat, majd két akasztófát is állított. Az egyikre az volt írva: „Ezt tette velem a kormány, az NFA, az MVH”. A másikra: „Melyik gazda, falu lesz a következő?” Gál és Horváth azt mondta: az akasztófa az NFA „ítéletének” végrehajtása, azt jelképezi, hogy mi vár a helyi, családi gazdaságokra az újabb döntés nyomán; a lassú halál... Gálék eddig nyolc hektár földet használtak a pályázatra kiírt ezerből, de most, hogy kényszerhasználatba adta az NFA az egészet, egy négyzetméternyi földjük sem maradt. – Föld híján pedig kénytelenek leszünk fölszámolni az állatállományunkat is, mert nagyon drága a takarmány – kesergett Horváth János.

S hogy néz ki mindez gyerekszemmel? Helyi hatodik osztályosok a valóságból merített rögtönzött színielőadás keretében mutatták be, hogyan születnek a döntések a földalapnál. A bábonyi határban megjelenítették a földalapkezelő vezetőasszonyát, a két földért kuncsorgó gazdát, sőt, személyesen Döbrögit is. Az akcióra összegyűlt szimpatizánsok azt kérdezték: belekerül-e vajon a nemzeti alaptantervbe ez a kis jelenet? Más Lúdas Matyit keresett, mert hiszen Döbrögi mellé az is illene...

– Nem mi sértünk törvényt, hanem az NFA, noha igaz, hogy ma már ez mind Ágh János helyi önkormányzati képviselő, nagybirtokos földje, amerre csak a szem ellát – így Boór Ferenc, miközben a gazdák a karókat verték. A gazdatanács-titkár hozzátette: követelik, hogy az NFA haladéktalanul kössön szerződést a pályázaton indult gazdákkal a jogszabály szellemében. Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért Párt parlamenti képviselője arról beszélt: Kajászó és Alcsútdoboz után újabb példája a bábonymegyeri eset annak, hogy mennyire hamis a kormány sikerpropagandája az állami földek bérbeadása kapcsán.

– Miközben a családi gazdálkodók nem jutnak földhöz, a döntéshozók új földesurak létrejöttét támogatják – így a képviselőnő. – Az állami intézmények összejátszanak a helyi birtokosokkal, kisemmizve a kicsiben gazdálkodókat. Felháborító, betelt a pohár! Kezdeményezzük: kényszerhasználatba se kaphasson senki állami földet a helyi gazdák beleszólása nélkül. A miniszternek pedig írásbeli kérdést tettem fel: milyen kritériumoknak kellett megfelelni ahhoz, hogy Ágh János és családja kaphassa a földeket? Sajnálatos, hogy a kormány és az állami intézmények a helyi oligarchák mellé állnak a kis családi gazdálkodók helyett.

Tamási Béláné, a gazdatanácsok jogi képviselője szerint az illetékesek minden ilyen döntés után árgus szemmel figyelik, hallatják-e a szavukat a hoppon maradtak, ki mernek-e állni az igazukért? – Csak a gazdákon múlik – vélekedett. – Alakítsanak helyi gazdatanácsokat, tiltakozzanak. A politikának, a városi embereknek ez végre el kellene hogy érje az ingerküszöbét.

Vasárnap Bábonymegyeren a földfoglaláson túl új agrárkamara szervezését is bejelentették. A gazdatanácsok két képviselője nyomban aláírásgyűjtésbe is kezdett annak érdekében, hogy „végre olyan kamara alakuljon, mely a családi kis- és közepes vállalkozások érdekeit képviseli”. Mert – így Tamási Béláné – amelyik most feláll, azt „a Magosznak adták fizetségül, amiért asszisztált a földtörvény-módosításhoz, de nem hagyjuk, hogy a pénzünkből élősködjenek, ránk telepedjenek”.

A vasárnapi megmozduláson azok a nagyatádi és környékbeli gazdák is részt vettek, akik hasonló képpen jártak: kényszerhasználatba adtak „előlük” 330 hektárnyi földet egy helyben jól ismert „kisoligarchának”...