Gazdatanácsok Szövetsége Küldöttgyűlésének Állásfoglalása a földtörvény tervezetekről

2013. március 2.-i Küldöttgyűlése 

Állásfoglalás a beterjesztett /T.7979.Fttv./ földforgalmi törvénytervezetről és a kapcsolódó törvényekről:
az üzemszabályozási törvény, a törvény a családi gazdaságokról és a szövetkezésről
Kapcsolt nyilvántartások, Ptk, Btk, stb. 

Bevezetőként 

A Gazdatanácsok Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) határozottan elutasítja az "agrárkamarai választásnak" nevezett eljárást és eredményét és az ezzel kialakult agrárkamarai helyzetet és új választás kiírását követeli. Felszólítja a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy azonnali hatállyal semmisítse meg a választás eredményét. Amennyiben ezt nem teszi meg, a Gazdatanácsok Szövetsége szoros határidőn belül egy saját, kis, közepes és családi gazdálkodók érdekképviseletét szolgáló kamara megalapításáról dönt és kezdeményez lépéseket.

A Küldöttgyűlés ismételten felszólítja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) felügyelő „Vidékfejlesztési Minisztériumot, a kormányt, hogy a törvényesség helyreállítása érdekében azonnal állítsa le és vonja vissza az NFA kormányprogrammal és a vidék, a helyi gazdák érdekeivel ellentétes pályázati rendszerét (feltétel-, pontozás-, elbírálás-, …) és az azzal létrejött eddigi összes földbérleti szerződést.” Követeljük az NFA törvénytelen és átláthatatlan „pályáztatási rendszerének” azonnali beszüntetését, az eddig megkötött szerződésekkel érintett földek bérleti szerződéssel történő átmeneti hasznosítását a helyi gazdák, családi gazdálkodók közreműködésével. 

Követeljük az érintett földterületek egyedi megbízási szerződésben („kényszerhasznosítás”) helyi kis- és közepes családi gazdaságok kezelésébe helyezését mindaddig, míg a jogosultság felülvizsgálata megtörténik. Az ún. „kényszerhasznosítás” alapmodellje a helyi közbirtokosság megteremtése legyen, azaz vissza kell állítani a közbirtokosságot. Ahol nincs erre a célra rendelkezésre álló állami földterület, ott cserék biztosításával, teljes kártalanítással kell a szükséges földalapot biztosítani. A Földforgalmi törvénytervezetben megnevezett „kényszerhasznosítás”-ra tervezett föld igénybevételével meg kell teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a „kényszerhasznosításra” kerülő földterületek az alanyi joggal megalakult – az önkormányzatokkal együttműködő és a jegyző által törvényesen felügyelt – helyi Gazdatanácsok, földbizottságok kezelésébe kerüljenek.

Mindeközben a földbérletre jogosultak részére a bérleti szerződést legfeljebb 2020-ig szükséges módosítani. Ezt a szabályt az összes, államtól bérelt területre alkalmazni kell, amíg a jelenlegi szabályrendszer alapján végzett beruházások a bérletet szükségessé teszik. Mind a pályáztatás, mind az elnyert pályázatok feltételeinek teljesítése, felülvizsgálata társadalmi ellenőrzés és teljes nyilvánosság előtt történhet csak, mivel az államalkotó közösség tulajdonáról van szó.

A Küldöttgyűlés sajnálattal állapította meg, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a valóban kis- és közepes és családi gazdálkodókat képviselő és a legkisebb településekről kiindulva alulról szerveződő gazdaszövetségeket, a kistelepülések képviselőivel együtt, ki akarja rekeszteni a termőföld sorsával kapcsolatos minden tanácskozásból. A valóban gazdákból álló képviseletek (pl. Gazdatanácsok Szövetsége, Gazdálkodó Családok Szövetsége) helyett nem gazdálkodó, meghatározhatatlan tagsági alappal rendelkező szerveződésekkel kívánja elfogadhatóvá (legitimmé) tenni földtörvény tervezetének esetleges módosításait. Sőt, a Vidékfejlesztési Miniszter által meghívott ún. civil szervezetek képviselői – figyelmeztetésünk ellenére – több mint két tucat „ál-gazdatanácsot” (köztük a Küldöttgyűlés által határozottan elutasított „megyei gazdatanács”-ként megnevezettet is) szerepeltettek az aláírók között. Holott a hozzánk folyamatosan érkező válaszlevelekből kiderül, hogy többségük esetében még a helyi polgármesterek sem hallottak létezésükről, ami merőben ellentétes a Gazdatanácsokra vonatkozó eredeti, 2012. december 1.-i Kajászói Nagygyűlés és minden későbbi állásfoglalással és felhívással.

Követeljük, hogy az Alaptörvény módosításával a családi gazdaságokról és a szövetkezésről alkotott törvény kerüljön be az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” helyett. A Szövetség ezért külön tiltakozást fogalmazott meg a társadalmi vita lehetőségét is messze kizáró módon beterjesztett és továbbra is előterjeszteni kívánt földforgalmi, üzemszabályozási és különösen az "integrációs" törvénytervezetekkel kapcsolatban. A Gazdatanácsok Szövetség megismétli, hogy a leghatározottabban „elutasítja ’az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre’ vonatkozó rendelkezések szerepeltetését törvényekben, rendeletekben, helyette a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre érvényes szabályok meghatározását tartja szükségesnek" és az alábbi határozatában fogalmazza meg álláspontját. 

Állásfoglalás a földforgalmi, földvédelmi, üzemszabályozási és szövetkezési törvényekről 

A földforgalmi törvénytervezet a törvényességnek csak oly módon tehet eleget, ha lemond a földforgalom diszkriminatív rendezéséről és bármely kül- és belföldi, magán- és jogi személy földműves részére azonos nagyságú föld tulajdonának megszerzését, vagy földbérletét engedélyezi, az egyes üzemtípusok eltérő mértékű, indokolt földszükségletét pedig a szektoregyenlőségre épülő üzemszabályozási törvény megalkotásánál az Aranykorona értékkel együtt szabályozza.

A jogállami törvényalkotó a közösségi jogot nem veheti át kettős mércével: az egész társadalom tőkeuralmi alávetését a közösségi jog önvédelmi eszköztárával kell ellensúlyozni.

Fentieken túlmenően  a törvényhozók figyelmébe ajánljuk a következőket, melyek a

-         földtulajdon, 
-         földhasználat,

-         földvédelem

szerkezetileg világos, egyértelmű tagolásában szükséges a szabályozást megalkotni.

1.      Vissza kell állítani az állam alkotmányos önrendelkezését a területét alkotó teljes földalap felett annak tulajdoni formájától függetlenül.

a.       Az ország teljes földvagyonáról rendelkeznie kell oly módon, hogy azt megőrizze és rendeltetésszerű használatot biztosítson mindazoknak, akik ebből kívánnak megélni, biztosítani  a föld termőképességét, az élhető vidék megőrzését.

b.      Az államnak ki kell zárnia a földviszonyokból a globális agrártőke spekulatív földtulajdonszerzését, meg kell gátolnia a hazai és külföldi földtulajdoni és földhasználati monopóliumok létrejöttét

c.       Fenti szabályozásnak biztosítania kell az ország polgárai számára egészséges és elégséges élelem megtermelését.

2.      Biztosítani kell a világ számos országában már alkalmazott földhasználatot mind belföldi, mind külföldi beruházóknak meghatározott időre a helyi Gazdatanácsok, földbizottságok egyetértési jogával.

3.      A földhasználat minden szereplője egyértelmű meghatározással szerepelhet törvényben: a sorrendben a helyben már legalább 5 éve élő, mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személyt elsősorban a fiatal gazdák földhöz juttatása követheti.

4.      Miután a mezőgazdasági földek aránya rohamosan romlik az egyéb célokra felhasznált földvagyonban, a megalkotott szabályoknak meg kell akadályozni a további romlást, a rekultiváció kötelezettségét.

5.      Elutasítjuk a vállalkozói haszonbérlet fogalmának és gyakorlatának jogrendbe történő bevezetését.

6.      A birtokszerkezetben folyamatosan, de legfeljebb 2020-ig fel kell számolni a nagybirtok mai túlsúlyát, legyen az üzem fenntartója akár külföldi, akár belföldi, illetve függetlenül attól, hogy az üzem földtulajdonon, avagy földhasználati jogcímen alapul.

7.      Törvénybe kell foglalni azokat az alapfogalmakat, melyek alkalmazása meghatározza a jövő mezőgazdaságának sikerességét, illetve természetes korlátot szab újabb nagyüzemek kialakulásának, egyben elősegíti az elaprózódott parcellák felszámolását. Az üzemszabályozási törvényben kell biztosítani a gazdasági szabályozóknak és a jognak, hogy a föld a helyi közösségek birtokába és rendelkezése alá kerüljön. A földet művelők kiválasztásakor a helytől való távolságon belüli életvitel követelménye mindaddig elsődleges, távolabbi pályázókat kizáró szempont legyen, amíg van hely közelben alkalmas pályázó. Ahol

-        helyben lakó gazda az, aki legalább 5 éve valóban a településen él és élethivatásszerűen tartja fenn gazdaságát, melyben a mezőgazdasági tevékenység meghatározó.

-        helyben lakó alkalmas gazda hiányában a szomszédos település, kistérség, továbblépve, térség, továbblépve ország területén életvitelszerűen lakó gazda mindaddig előnyt élvezzen a távolabbi vállalkozókkal szemben, amíg van alkalmas és vállalkozó közelebbi, hazai jelölt.

-        sem tulajdon-, sem földhasználati jogosultságot nem szerezhet jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a településen mindaddig, amíg ott olyan, legalább 5 éve ott élő, mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személy él, akinek birtokszerzése nem ütközik az általános szabályozásba, azaz igényt tarthat földre.

-        a szabad földeket elsősorban fiatal gazdák földhöz juttatására kell igénybe venni.

-        birtokméret nem jelenthet kasztrendszert az adózási formák szerint.

8.      Mindezen szabályok alkalmazásában egyetértési jogot követelünk a Gazdatanácsok Szövetsége alapelveiben rögzített alanyi joggal, avagy azzal egyenértékű módón szerveződő Gazdatanácsok helyi gazdaképviseletek számára.

Kelt: Székesfehérvárott, 2013. március 9-én a 2013. március 2.-i Gazdatanácsok Szövetsége Küldöttgyűlésének megbízásából.

                           Dr. Boór Ferenc sk.                           Tamási Béláné sk.
                 Gazdatanácsok Szövetsége titkára             Gazdatanácsok Szövetsége Jogi Képviselője
                                                                            Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület elnöke