Nem parlamenti helyet, hanem visszahívható képviselők által garantált jogokat követelnek a gazdák

A Gazdatanácsok Szövetsége megalakulásának első évfordulóján, 2014. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján,  Összefogás a Magyar Földért és Vidékért címmel rendezett Nagygyűlést Kajászón, a Kajászói Gazdatanács, a Gazdatanácsok Szövetsége, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület, a Fejér Szövetség

Megkezdődik a Nagygyűlés Kajászón

A közéletet korlátlanul eluraló pártpolitikától, s a mögöttes háttérhatalom profithajhász spekulációitól haldokló magyar vidék és mezőgazdaság kis, közepes és családi gazdálkodóinak egyetlen pártok felett álló, alanyi jogú érdekérvényesítési lehetősége mára már csak a – helyi, települési Gazdatanácsok szervezésére és egységes (hangyabolyok sokaságán alapuló) országos szövetségének létrehozására egy éve alapított, s a helyi gazdák és közösségeik jogaiért állhatatosan küzdő – Gazdatanácsok Szövetsége. Ezért a Szövetség nem mond le a helyi birtokpolitikai döntésekben a helyi Gazdatanácsok egyetértési (és egyet nem értési – vétó) és véleményezési jogáról, a magyar föld, a gazdatársadalom egészét érintő döntésekben, vonatkozó törvénykezésekben pedig a Gazdatanácsok Szövetsége országos érdekképviseleti jogáról.

Rácz Sándor felejthetetlen beszédében elhangzott mondatai jelölték ki ennek a Szövetségnek a küldetését: 

"A GAZDATANÁCS MAJD ELDÖNTI, ADJA A PARLAMENT HOZZÁ A JOGOT!"

A Gazdatanácsok Szövetsége Nagygyűlésének felhívása

Elég volt a szabadnak nevezett szabados mandátumból! Ígéretekért csupán nem jár már IGEN szavazat!

1.  A Gazdatanácsok Szövetsége Nagygyűlése a magyar nemzet sorsa szempontjából végzetes fontosságú magyar anyaföld védelme érdekében már nem tartja elegendőnek a választásokra jelölteket állító pártok, választási szövetségek és képviselőjelöltek ígéreteit. A 2014. május 1-én lejáró földmoratórium okozta vészhelyzetre való tekintettel nem lát más megoldást, minthogy visszahívhatósági feltételhez kötött országgyűlési képviselők megválasztását támogatja csupán.

2. Ezért a Gazdatanácsok Szövetsége arra szólítja a Gazdatanács tagokat, a gazdatársadalom minden tagját és minden honfitársunkat, a választópolgárokat, hogy az ezévi országgyűlési választásokon csak azokat a képviselőjelölteket támogassák, azokra szavazzanak, akik az ezévi országgyűlési választás napját megelőző vasárnapig, március 30.-ig előzetesen, vagy a 2010-es választások alkalmával Fejér megyében megtartott „Képviselőjelölti Szerződés és Eskü”-höz hasonló rendezvény keretében máris visszahívhatóságot vállalnak. Azaz polgárjogi szerződésre lépnek a Gazdatanácsok Szövetségével az eseményre meghívott és jelenlévő választóik, mint tanúk előtt. A polgárjogi szerződésben a jelölt kötelezi magát arra, hogy programja részeként maradéktalanul képviseli, hogy a parlament biztosítson a fennmaradáshoz elegendő jogot a helyi gazdatársadalom önszerveződő Gazdatanácsai számára, azaz képviseli az Anyaföldvédelmi Kerekasztal által kidolgozott nemzeti földtörvény koncepció VII. pontjában megfogalmazottakat (Lásd: ITT!), attól csakis a Gazdatanácsok Szövetségével egyetértésben tér el. Ellenkező esetben – a Szerződésben rögzített eljárási mód szerint eljáró és a Gazdatanácsok Szövetsége és a választópolgárok képviseletében – a szerződést aláíró személy kezdeményezésére önként lemond parlamenti mandátumáról. Ennél kevesebbért ne kérje senki a felhatalmazásunkat!

3.   A Gazdatanácsok Szövetsége ezért felhívással fordul minden a magyar föld és a vidék sorsáért aggódó és azok védelméért tenni akaró képviselőjelölthöz, hogy mutassanak példát és jelentkezzenek a Gazdatanácsok Szövetsége @-levél címén (gazdatanacs@gmail.com) a szerződés részleteinek tisztázása érdekében és minden honfitársunkhoz, hogy csakis azon személyekre szavazzanak majd, akik a (két héten belül a – http://gazdatanacs.blogspot.com – honlapon nyilvánosan felkínált) Képviselőjelölti Szerződés aláíróiként szerepelnek a honlap kifejezetten ezen célból nyitott nyilvános oldalán arcképükkel és egységes szerkezetű rövid életrajzukkal, képviseleti céljaikkal (jelölő, támogató szervezeteik megnevezésével).

A rendezvényről részletesen:

A katasztrofális időjárási körülmények ellenére is útra kelt és megérkezett gazdák és szövetségeseik ennek, szellemében kezdték meg vasárnap Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a munkát – a kényszerűen távol maradottakért is. A Gazdatanácsok Szövetsége tagjaiból és a szövetséges társadalmi szervezetek, az Anyaföldvédelmi Kerekasztal szervezeteinek képviselőiből álló Nagygyűlés megnyitásként a magyarországi hírforrásokban megjelent tudósítások alapján ez alkalomra készített, „Út a Szövetségig” című film-összeállítást tekintette meg: https://www.youtube.com/watch?v=cjLtjSLELxA 

Böcsödiné Csányi Zsuzsanna,
Böcsödi Gergely és Tamási Béláné
Bábonymegyeren

Az előzetes napirendnek megfelelően

1.  Böcsödiné Csányi Zsuzsanna foglalta össze a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) földbérleti pályázati gyakorlatának tapasztalatait Ángyán József legutóbbi. V. jelentése és a Gazdatanácsok tapasztalatai alapján. Az összefoglaló írásbeli anyaga itt olvasható: https://docs.google.com/file/d/0B2eX2yV7Hp4dQ3c1ZXcxTnNWUTg/edit

2.  Tamási Béláné, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület elnök asszonya összegezte a földforgalmi törvény módosításait különös tekintettel a földbizottságokra és a Nemzeti Agrárkamara bizottságainak szerepkörére vonatkozó módosításokra. Felhívta a figyelmet arra, hogy senki ne higgye, hogy – akár a helyi Gazdatanácsok sikeres fellépésével esetleg elfogadhatóbb összetételűre harcolt – agrárkamarai bizottságok helyettesíthetnék a Gazdatanácsokat. A földbizottságok, melyeknek összetétele, működési elvei, módja sem rendezett, valódi beleszólási lehetőségekkel még nem rendelkeznek (ugyanis a földforgalmi törvényben rögzítettek máig nem biztosítanak elegendő jogosítványokat a helyi gazdatársadalom számára). Senki ne keverje a földbizottságot az annak helyettesítésére és felülvezérlésére a törvénymódosításokkal feljogosított agrárbizottságokkal, s főként ne a valóban alulról építkező érdekképviseleti szerveződésként létrejött, nyitott Gazdatanácsokkal. Ez utóbbiak nélkül a települési kis, közepes és családi gazdálkodóknak semmilyen beleszólása nincs a birtokpolitikai kérdésekbe.

3.  Rottenhoffer István, a Szóri-erdő Népe Egyesületet képviselve számolt be arról, hogy Püspökszilágy és környékén a helyi kamarai tagok összefogásával hogyan sikerült megakadályozni és megváltoztatni a Nemzeti Agrárkamara megbízott vezetői által „fű alatt” létrehozandó agrárbizottságok felülről vezérelt megalakítását. Örömmel döbbent rá, hogy helyi küzdelmükkel nincsenek egyedül és meggyőződésévé vált, hogy a valós, alulról építkező mindennapi társadalmi képviselet érdekében a környékükön is meg kell kezdeni a helyi Gazdatanácsok megalakítását.

4. A Nagygyűlés értékelte a 2013.02.02. óta, azaz a Gazdatanácsok Szövetsége megalakulása óta eltelt egy évben a magyar föld és a vidék helyzetét meghatározó kormányzati lépéseket és országos eseményeket is. A résztvevők megtekintették a Gazdatanácsok Szövetségéről a kereskedelmi és közszolgálati hírforrásokban megjelent felvételek alapján „A Szövetség első éve” címmel erre az alkalomra készített film-összeállítást (Lásd: 1. Rész, 2. Rész). A jelenlévők megállapították, hogy az országgyűlés által elfogadott földforgalmi törvény nem szolgálja a magyar nemzet érdekeit főként azzal,

a.       hogy továbbra sem nyújt egyértelmű garanciát a magyar föld magyar kézben tartására és hasznosítására,

b.      hogy a valóban helyi gazdatársadalomnak – a kormányprogramban ígértekkel ellentétben – továbbra sem biztosít valódi részvételi lehetőséget és jogot a helyi közigazgatási területhez tartozó birtokpolitikai döntésekben,

c.       hogy semmilyen lépést nem tartalmaz a nagybirtok rendszer felszámolására, sőt, a magyar vidéket megtartó, valóban helyben élő kis, közepes és családi gazdaságok és ott gazdálkodók helyett továbbra is a nagybirtok rendszert és a földet mértéktelenül kizsákmányoló profit orientált (európai) társaságokat támogatja,

d.      és hogy kifejezetten káros azzal, hogy – a magyar nyelv szabályait is felrúgó – fogalom meghatározásokat vezetett be a parlamenti többséggel kierőszakolt földforgalmi törvénnyel (belföldi=európai, földműves lehet cég is, helyi gazdálkodó, aki nem ott él, stb.).

5.   A Nagygyűlés megállapította, hogy a magyar nemzetet megtartó kis, közepes és családi gazdálkodók, a magyar falvak és községek, a magyar vidék gazdatársadalma teljesen jogfosztottá, valós érdekvédelem és érdekképviselet nélkülivé, azaz kiszolgáltatottá vált a hazai és európai nagytőkével, a földspekulációval szemben

a.       a gazdák és képviselőinek, a még morzsáiban létező társadalmi szervezeteinek kizárásával meghozott földforgalmi törvénnyel,

b.      a legkevésbé sem a természetes szövetkezésnek megfelelő „integrációs cél” alaptörvénybe fogalmazásával

c.       a sarkalatos – földvédelmi, üzemszabályozási és szövetkezési – törvények elhalasztásával (vagy mellőzésével?),

d.      a Gazdatanácsok Szövetsége Alakuló gyűlésének 2013. február 2-án hozott állásfoglalását és az érintett társadalmi szervezetek, szövetségek túlnyomó többségének kifogásait is figyelmen kívül hagyva, a gazdatársadalom teljes kizárásával létrehozott és azóta is minden törvényen kívül (vagy felett?) álló Nemzeti Agrárkamara országos és megyei vezetésének – a kamarai tagságot megalázó – megbízási eljárásával,

e.       majd ezt követően a települési agrárbizottságok felülről vezérelt, a gazdák tudta nélkül és sebtében meghozott alapszabály módosításokkal látszólagosan „törvényesített”, ám nyilvánvalóan törvénytelen megalakításával,

f.       s a törvénytelenségektől sem visszariadó Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által folytatott kis- és családi gazdálkodókat ellehetetlenítő, a kormány 2010-ben meghirdetett programjával ellentétes földbérlet-pályázati gyakorlatával

6.   Hossó Andrea ügyvivő, az Anyaföldvédelmi Kerekasztal résztvevőinek nevében kiemelte, hogy a magyar nemzet túlélésének záloga a csatlakozási szerződés azonnali újratárgyalása és módosítása annak érdekében, hogy végleg kikerüljön a föld a forgalmi tőkebesorolás alól, ám haladéktalanul a moratórium meghosszabbítása az azt indokló gazdasági egyenlőtlenségek fennállásáig (azaz hivatkozva arra, hogy a csatlakozás óta a földvásárlási moratórium indokai nemhogy változtak volna, de súlyosbodtak). Végül a Gazdatanács mozgalom országos kiterjesztésére szólítja a gazdákat, amelyben az Anyaföldvédelmi Kerekasztal teljes támogatása biztosított.

7.  A Gazdatanácsok képviselői elismerték, hogy az Anyaföldvédelmi Kerekasztal által kidolgozott Nemzeti Földtörvény és koncepció teljes mértékben megfelel a Gazdatanácsok Szövetsége által az alapító okmányokban megfogalmazott célkitűzéseknek. A magyar föld és vidék megmentésének záloga a közös fellépés országos és nemzetközi szinten a csatlakozási szerződés módosításáért, míg települési és országos szinten a közös közjogi harc a helyi Gazdatanácsok és a Gazdatanácsok Szövetsége jogaiért, jogállásáért.

Hossó Andrea, ügyvivő
Anyaföldvédelmi Kerekasztal

A szünet után, a Nagygyűlés második részében a Gazdatanácsok Szövetsége a következő határozatokat hozta:

1. Üdvözölve az Anyaföldvédelmi Kerekasztal Nemzeti Földtörvény koncepciójának a helyi földbizottságok jogállására vonatkozó VII. pontjában megfogalmazottakat, a Gazdatanácsok Szövetsége Nagygyűlése ellenszavazat nélkül fogadta el a földbizottságok jogállásának garanciájaként szolgáló és a 2014-es országgyűlési választásokra útmutatónak szánt felhívását (Lásd a keretezett felhívást!).

2.  A Képviselőjelölti Szerződés kidolgozásával a Nagygyűlés egyhangú szavazással Tamási Béláné Máriát és Boór Ferencet bízta meg.

3.  Boór Ferenc ismertette az Anyaföldvédelmi Kerekasztal ajánlását, hogy a Szövetség gondolja meg, hogy az egységes Gazdatanács bejelentő iratban szereplő Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület jogi képviselői megbízása helyett alapítson önmaga egyesületet, vagy törölje az országos jogi képviseletre vonatkozó felhatalmazást. A hozzászólók hivatkozva arra, hogy az NFA ellen már az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület által a Gazdatanácsok Szövetsége felhatalmazásából indított polgári perek és büntető feljelentések folyamatban vannak, s hogy a Gazdatanácsok Szövetsége ezen a néven az érvényes törvények alapján egyesületként nem bejegyezhető, azaz a már országosan ismertté vált név feladása nélkül bármilyen új egyesület megalapítása ugyanúgy a Gazdatanácsok Szövetségétől független egyesületként látná el azokat a feladatokat, amelyeket a számos Gazdatanácsok Szövetsége tagot tagjai sorában tudó és az országgyűlési választásokon nem induló Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület eddig minden elismerést érdemlő önfeláldozással végzett, s meggondolva, hogy más választási szövetséghez hasonlóan az országgyűlési választásokon induló és Ángyán József által fémjelzett Tisztesség és Emberség Szövetsége esetén pl. egy annak megbízásából eljáró parlamenten kívüli ökopárt, az Élőlánc Magyarországért Párt nyújt közjogi keretet a szövetségben képviselőjelöltként indulók számára, …, stb, a résztvevők kettéválasztották a döntést. Hahn László javaslatára a Nagygyűlés arról szavazott előbb, hogy legyen-e továbbra is a Gazdatanácsok Szövetségének jogi képviselete, majd a döntéstől függően a folytatásról. A körülmények részletes taglalása után, minden érvet és ellenérvet összegezve végül a jelenlévők mindkét kérdésben ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangú döntéssel határoztak arról, hogy egyelőre a jogi képviseletet megtartva, s az eredeti alapokmányok megváltoztatása nélkül hosszabbítják meg az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület meghatalmazását.

4.  A Nagygyűlés ellenszavazat nélkül, 2 fő tartózkodása mellett úgy döntött, hogy a Nagygyűlés határozatainak ismertetése, a tagok tájékoztatása és a Gazdatanácsok jogállásának megerősítése érdekében

a.       minden Gazdatanács mintegy két héten belül tartson egy a földbizottságok szerepéről szóló és minden érdeklődő számára nyitott Gazdatanács találkozót, avagy földfórumot,

b.      amelyen minden régi és újonnan csatlakozó tag a jegyzőkönyvet aláírva újítsa meg tagságát, képviselőjének megbízását és

c.       a megújított taglétszámmal és a megújított, vagy újonnan megválasztott képviselő személyes adataival kitöltött egységes bejelentő iratot

d.      a Nagygyűlés határozatával, az Anyaföldvédelmi Kerekasztal Nemzeti Földtörvény koncepciójának VII. pontjával együtt és

e.       a földbizottságokra vonatkozó minden tájékoztatási igény fenntartását kifejező kísérő levéllel együtt

f.       juttassa el az illetékes jegyzőnek és polgármesternek,

g.      majd az eddigi gyakorlat szerint – az átadás-átvételt igazolható módon – megújított bejelentő iratok és jegyzőkönyvek másolatait elektronikusan küldjék el a gazdatanacs@gmail.com címre (határidő: 2014. február 28.)

h.      Mindezekhez a Gazdatanácsok Szövetsége titkársága február 6.-ig küldje ki a szükséges segédleteket.

5.  A Gazdatanácsok Szövetsége működési rendjét betartva, annak rendje módja szerint az egyéves mandátum lejártával a Nagygyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül újra Boór Ferencet kérte fel és választotta meg a Szövetség titkárának.

Kajászó, 2014. február 2.