Minden jogot a helyi Gazdatanácsoknak!

12 pont arról, hogy miért nem védi meg a magyar földet a készülő földforgalmi törvény

1.      Az Fftv – mivel egyetlen előírása sem visszamenő hatályú – fenntartja a mai torz birtokszerkezetet, megszilárdítja a nagybirtokrendszer nyomasztó túlsúlyát, Ez - a Világbank szakértőjének számítása szerint – az összes gazdaság 8 %-át kitevő nagyüzemekkel a hazai földalap 90 %-át uralja. A földtulajdonszerzés és a földhasználat új kiváltságai a nagyüzem cégtulajdonosait az eddig bérelt föld tulajdonához juttatják és lehetővé teszik az üzemi földterület további növelését.

2.      Az Fftv mivel bevezeti a tagállami állampolgárok és az EU területén székhellyel rendelkező cégek tulajdonosainak a földtulajdonszerzését, azonos feltételekkel, mint amelyek a hazai gazdákra és a gazdálkodó szervezetekre irányadók. Az új alapítású uniós cég tulajdonosa külön kiváltságot élvez azzal, hogy míg a belföldi cégnél előírás a mezőgazdasági alaptevékenység legalább 3 évi gyakorlása, ez a követelmény az új uniós cégnél elesik, sőt, a cégvezető pályakezdő gazdálkodónak minősül, így nem kell teljesítenie az üzemvezetés szakmai és egyéb feltételeit sem.

3.      mivel megszerzett földtulajdonna földhasználat átengedési tilalmát az Fftv két jogcímen is feloldja a nagyüzemi integrátor javára. Ez nem áll fenn, ha a tulajdonos vagy a közeli hozzátartozó földtulajdonos a föld használatát mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítására engedi át. (13. § /2/)

4.      Az Fftv az állam szerzőképességét a részarány tulajdon térmértékénél jogfosztó módon mivel korlátozza és ezzel útját állja, hogy a 2 millió ha részarány tulajdonú földre az állam élhessen az elővásárlási jogával. Ezzel elesik annak esélye, hogy e földalapot ne a nagybirtok vegye tulajdonába, hanem annak – legalább jelentős hányada – a közvagyont gyarapítsa. (16. § /7/)

5.      A mivel az egyház és annak belső egyházi jogi személye korlátlan mértékben szerezhet földtulajdont, nem vonatkozik rá a földhasznosítási kötelezettség, a földhasználat átengedésének a tilalma és földkivonás tilalma alól mentesítés reá is kiterjed, így az általa szerzett földet kivonhatja a művelésből és annak tulajdonát vagy használatát bárki részére átengedheti lakóház építésére. (13. § /3/) Az egyház javára szóló leggyakoribb tulajdonszerzési jogcím, az ajándékozás a hatósági jóváhagyása alól is mentes. (33. § /1/ c/ pontja) E szerint, semmilyen közhatalmi beavatkozás és ellenőrzés nincs a – korlátlan mértékű – egyházi földtulajdonszerzés és a megszerzett földről való tulajdonosi rendelkezés, valamint a földhasznosítás felett, ide értve a termőföld akadálytalan ingatlanná alakítását is.

6.      mivel a magánjog lehetővé teszi, hogy a föld adásvételét az ügyletkötő felek fiktív ajándékozási szerződéssel leplezzék, így az új intézmény a joggal való visszaélés veszélyével jár. Ha – az egyház cégére mögött – a föld-spekulánsok korlátlan mértékű és szabadon értékesíthető (felhasználható) föld tulajdonához kívánják juttatni az erre nem jogosult földpiaci szereplőket, úgy e jogintézmény melegágya lehet a törvényt kijátszó és a közérdekbe ütköző jogügyleteknek.

7.      mivel a földtulajdonszerzés mértékét a nagyüzem szükségletéhez igazítja, vagyis az általános mércével a nagybirtokrendszer birtokmaximumát alapozza meg. Ezzel – a mai joghoz és a korábbi tervezetéhez képest – óriási arányban növeli a nagyüzem megengedett mértékét, hiszen egyetlen magánszemély tőketulajdonos – cégalapítás nélkül is – saját személyében jogosult 1200 ha föld birtoklására. Az állattartó telep üzemeltetője és a vetőmag előállító 1800 ha földet birtokolhat, amit a kényszerhasznosításba vett földhasználat tovább növelhet. Az utóbbi jogosultak zöme külföldi tőketulajdonos.

8.      Miközben az Fftv – a birtokmaximum kiváltságaival – a közérdek sérelmére kiszolgálja mivel a nagyüzem földigényet, mentesíti őt a minimális foglalkoztatási kötelezettsége alól. Ez cinikus beismerése annak, hogy a jog és a gazdasági szabályozók csak a tőkeérdeket érvényesítik. Ezzel az Fftv a társadalomnak azt üzeni, hogy a nagybirtok urainak csak jogai vannak a mezőgazdaság erőforrásainak az elsajátítására, viszont sem kötelességük, sem felelősségük nincs az ágazat eltartó képességének fenntartásában és a vidék életminőségének javításában.

9.      mivel az Fftv az elővásárlási és az elő-haszonbérleti jogok rangsorát azzal a rendeltetéssel határozza meg, hogy – az összes szántó 69 % - át – haszonbérletben művelő nagyüzemi cégek tulajdonszerzését, illetve földhaszonbérletét biztosítsa. Ezzel kizárja a helyi gazdák földhöz jutási esélyét, mert nekik már csak az a föld juthat, ami a nagyüzemnek nem kell. E mellett, az elő – haszonbérlet rangsoránál  az Fftv a földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére jogsértő kivételt tesz a mezőgazdasági termelőszervezet javára. Ez 1800 ha földet szerezhet, ha legalább 1 éve tagjának vagy részvényesének a tulajdonában álló földet használ. (40. § /1/)

10.  A kényszerhasznosítás bevezetése a nagyüzemek földalapját folyamatos és ingyenes földjuttatással növelheti. Ezt lehetővé teszi az, hogy a hatóság mérlegelés alapján jelölje ki a „kényszerhasznosító” személyt vagy céget. Nem tartozik számot adni róla, hogy kinek és mennyi földet juttat ezen a címen. mivel a helyi földbizottságnak semmilyen beleszólása nem lehet a kényszerhasznosításba., arról még tudomást sem szerezhet, mivel csak a földtulajdon átruházása esetén ad az Fftv számára – nem döntési, hanem – véleményezési jogot. A nagyüzem ilyen címen művelt földje nem számít be a birtokmaximumba, ezzel az 1800 ha felső hatát is túllépheti. Másfelől, ez ingyenes földhasználati jogcím – még csak haszonbért sem kell fizetnie a földtulajdonos részére, gazdálkodásáról csak elszámolnia kell a hatósággal.

11.  mivel a z Fftv a helyi földbizottságban nem biztosít arányos képviseletet a helyi gazdáknak, mert ide tartoznak a földművesnek minősített bel – és külföldi agrárcégek tulajdonosai, továbbá „más természetes és jogi személyek” is. E miatt a gazdatanácsnak, (a valós a helyi gazdák önszerveződésének) ezen az ál -„közösségen” belül nincs önálló képviselete, érdekérvényesítő lehetősége és döntési súlya, A földbizottság hatásköre arra szűkül, hogy a „földtulajdon forgalmát” a nevesített „feladatainak a gyakorlásával befolyásolja”. Vagyis, az Fftv kizárja, hogy akár véleményt is nyilváníthasson a földhasználatról, E miatt a gazdatársadalom érdemben nem szólhat bele a helyi földkészletnek a terhére megvalósuló tőkés elsajátításába.

12.  mivel az Fftv lemond arról, hogy az érvénytelen „zsebszerződéseket” – amelyekkel külföldiek jogellenesen már közel egy millió ha föld birtokához jutottak – a magánjog eszköztárával orvosolja és meggátolja azok telekkönyvi bejegyzését, a földtulajdonszerzést. Az Fftv erre irányadó érvénytelenségi szabálya (57. § /3/) ugyanis csak a 20014. V. 1. után kötött szerződésekre terjedhet ki, tehát nem szankcionálhatja a termőföldről szóló 1994: LV. tv. hatályba lépésétől, 1994. VII. 27-től kötött ilyen jogellenes földügyleteket. A büntetőjogi szankció, pedig, eleve alkalmatlan arra, hogy feltárja a zsebszerződéseket és alkalmazza rájuk a semmisség jogkövetkezményeit.

Budapest, 2013-06- 01

(Tömörítve közzé tette - prof. Tanka Endre: „Milyen jogintézményeket hoz létre a földforgalmi törvénytervezet (Fftv) parlamenti jóváhagyása?” című tanulmánya alapján - Dr. Boór Ferenc)