Minden jogot a Gazdatanácsoknak - mondjuk már nem először, de most az ÁB állásfoglalását olvasva
Nem ellentétes az alaptörvénnyel, hogy a földtörvény a helyi földbizottságok jóváhagyásához köti a termőföldek adásvételét.
 |
| Fotó: Agriculture Technologies |
- Ezt mondta ki hétfőn, nyilvánosan kihirdetett határozatával az Alkotmánybíróság (Ab). A
testület ugyanakkor megsemmisítette a jogszabály egyes részleteit,
amelyek szerint a bizottság hallgatása, vagyis állásfoglalásának hiánya
esetén is meg lehet tagadni a tulajdonjog bejegyzését, illetve kimondta,
hogy a bizottságok döntése ellen is biztosítani kell a bírósági
felülvizsgálat lehetőségét.
A 2013-ban megalkotott földtörvény a kormány szerint azt a célt
szolgálja, hogy kizárólag földművesek vásárolhassanak termőföldet,
vagyis ne lehessen befektetési céllal felhalmozni. Ennek számos eszköze
van: az állam minden földre elővásárlási joggal rendelkezik, az
adásvételeket jóvá kell hagynia a földhivatalnak, és létrehozták az
úgynevezett helyi földbizottságokat is, amelyek jóváhagyása nélkül
lényegében nem lehet földet venni.
A földtörvény egy konkrét eset miatt került az
Alkotmánybíróság elé: a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
előtt folyik egy eljárás, amelyben egy földterület eladói és vevői
perelik a megyei földhivatalt, amely nem volt hajlandó bejegyezni a
vásárlók tulajdonjogát egy Natura 2000 védettséget élvező rét felett.
Bár a vevők megfeleltek minden törvényi feltételnek, az állam nem élt
elővásárlási jogával, illetve az agrárhivatal sem emelt kifogást az
adásvétel ellen, mégsem jártak sikerrel.
A törvény értelmében ugyanis a földhivatalnak be kellett szereznie a
helyi földbizottság véleményét is, ami választott bizottság hiányában a
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetét jelentette. Az
agrárkamara nem támogatta az adásvételt, de indoklásként csak annyit
írt: „5.” Az Ab-hez forduló bíróság is csak feltételezi, hogy ez a
földtörvény egyik paragrafusának ötödik pontjára történő utalás, amely
szerint megtagadási indok lehet, ha „a vevők indokolható gazdasági
szükséglet nélkül, felhalmozási célból szereznék meg a föld
tulajdonjogát”.
A vevők és az eladók is bírósághoz fordultak a hivatali döntés,
közvetve pedig az agrárkamara eljárása miatt. Különösen azt, hogy csak
közvetve értesültek a kamara döntéséről, így esélyük sem volt arra, hogy
a törvényben előírt öt nap alatt kifogást emeljenek. Beadványában a
bíróság is megjegyezte, hogy a törvény szerint a földbizottság egészen
különleges jogállással rendelkezik – „eljárási minősége nem tisztázott” –
a törvény pedig eleve kizárja, hogy bíróság előtt lehessen
jogorvoslatot kérni a döntései ellen. Ehelyett csak a képviselő-testület
előtt lehet kifogást tenni, ám ez is olyan korlátozott lehetőség, ami
„felveti a jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog
érvényesülésének hiányát”.
Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az
alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben már nem
alkalmazhatók.
forrás: http://www.agroinform.com
Gazdatanácsok Szövetsége Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése